E N

Bevándorlók nálunk

Magyarország és a bevándorlók

Egy közelmúltbeli felmérés kimutatta, hogy az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarországon a legnegatívabb a bevándorlás megítélése. Ez azért is meglepő, mivel Magyarországon nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés külföldi él, így a legtöbb magyar állampolgárnak nincs közvetlen, személyes tapasztalata a bevándorlásról vagy a menekültekről.

Magyarország az EU-csatlakozás óta sem vált a bevándorlás vonzó célországává. A Magyarországon tartózkodási engedélyért folyamodók száma – bár a kilencvenes évek óta növekvő tendenciát mutat – messze elmarad a hasonló méretű/népességű nyugat-európai országok mögött.

Magyarországon nem élnek a nyugati országokhoz hasonló jelentős bevándorló közösségek, Európai összehasonlításban nagyon alacsony a bevándorlók száma és népességen belüli aránya (a külföldi állampolgárok a Magyarországon lakó népesség mindössze 2%-át teszik ki). Ráadásul magyar sajátosság, hogy a külföldön születettek nagyon jelentős része a szomszédos országokban született és magyar nemzetiségű, tehát sem külsőre, sem anyanyelvét vagy szokásait tekintve, sem kulturálisan nem különbözik a többségi magyar társadalomtól.

Hazánkat nem sújtja menekültáradat. A Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma az ezredforduló után nagyon lecsökkent, és Magyarországra még mindig nagyon kevés menedékkérő érkezik a legtöbb hasonló méretű nyugat-európai országgal összehasonlítva (például míg 2010-ben Magyarországon csupán 2 104 menedékkérelmet nyújtottak be, addig a hasonlóan tízmilliós Belgiumban 19 940-t és Görögországban 10 270-t).

A 2010-ben Magyarországon élő mintegy 198 000 külföldi állampolgár közül 165 000-n (83%) valamely európai ország állampolgárai voltak, jelentős részük magyar nemzetiségű. Tény, hogy a Magyarországon élő kínai közösség a szomszédos országokhoz képest viszonylag jelentős, számuk azonban így is csak 11 000–15 000-re tehető, 80%-uk pedig Budapesten él.

Magyarországon az EU többi tagállamához hasonlóan csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és jövedelme van, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Ez nem csak a tartózkodási jogosultság megszerzéséhez kell, hanem a megtartásához is: még a letelepedési engedély is visszavonható, ha megszerzésétől számított öt éven belül jelentősen romlanak az itt élő külföldi anyagi körülményei. Nem csoda tehát, hogy a statisztikák szerint a Magyarországon élő külföldi népességen belül jóval nagyobb a fiatal, munkaképes korú, foglalkoztatott és magasabb iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya, mint a magyar állampolgárok között.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium adatai szerint 2009-ben 112 831 ismertté vált bűnelkövetőt regisztráltak, közülük 3 985 volt külföldi állampolgár. Figyelembe véve, hogy évente rendre 38–40 millió külföldi állampolgár – többségük turista vagy átutazó – lépi át a magyar államhatárt, látható, hogy a bűnelkövetők aránya a magyar lakosságéhoz viszonyítva egyáltalán nem magasabb.

Forrás: Magyar Helsinki Bizottság – Külföldiek Magyarországon (2011)

A vándorlásról

A migráció egyidős az emberiséggel, elég csak a magyarok vándorlásaira gondolnunk. Az elöregedő európai társadalom, és a globalizációval együtt járó világméretű és gyors népmozgások napjaink egyik legfontosabb társadalmi kérdésévé tették a migrációt. Magyarország a bevándorlás tekintetében speciális helyzetben van, a hazánkban élő külföldiek legnagyobb csoportja határon túli magyar, így nagyon alacsony az itt élő más kultúrájú bevándorlók száma, ennek ellenére a velük szembeni bizalmatlanság európai szinten is kimagasló.

A bevándorlóknak két nagy csoportját különböztethetjük meg, az egyik a menekülteké, akik üldözés miatt, kényszer hatására kénytelenek elhagyni hazájukat, közöttük olyan kiskorúak is, akik hozzátartozóik nélkül kénytelenek nekivágni az ismeretlennek. A másik csoport pedig azok csoportja, akik tanulás, munkavállalás, gyógykezelés, vagy egyéb okból döntenek a hazájuk elhagyása mellett.

Budapest és a bevándorlók

A bevándorlásnak fontos szerepe volt Budapest metropolisszá formálódásában a 19. század harmadik harmadában és a 20. század elején, a bevándorló német, zsidó, örmény, görög, stb. népesség fontos szerepet játszott a főváros társadalmában. Ugyanakkor ez a sokféleség a 20. század közepére jórészt eltűnt (a 20-as, 30-as évek kedvezőtlen politikai és gazdasági folyamataival összefüggésben: politikai instabilitás, szélsőjobboldal erősödése, gazdasági válság, majd maga a II. világháború).

A kommunista hatalomátvétel és a rendszerváltás közötti évtizedekben jórészt nem létezett bevándorlás az országba, egy rövid időszakot kivéve. 1956-ban a migráció szoros állami kontroll alatt zajlott, alacsony mértékű bevándorlás (pl. ‘baráti’ országokból érkezett egyetemisták letelepedése) és a bevándorlást valamelyest meghaladó kivándorlási ráta volt jellemző, ez határozta meg a főváros migrációs folyamatait is.

Nagyobb mértékű bevándorlás csak a ’80-as évek végén jelent meg újra, romániai magyarok és (miután 1988-ban eltörölték a kínai állampolgárok Magyarországra történő beutazásának vízumkötelezettségét) kínai bevándorlók megjelenésével. Azóta a Magyarországra történő bevándorlás legmeghatározóbb eleme a szomszédos országokból érkező határon túli magyarok bevándorlása, a kínai állampolgárok bevándorlását visszavetette a vízumkötelezettség újbóli bevezetése 1992-ben.

A ’90-es évek elején növekedett az országba történő bevándorlás, a ’90-es évek közepétől csökkent a bevándorlás intenzitása, majd az EU-csatlakozás közeledtével a ’90-es évek végén erősödött fel megint, és karaktere valamelyest megváltozott: az EU-országokból érkező migránsok részaránya növekedett, és időről időre távolabbi országokból származó migránsok hullámai is elérték az országot (afrikai országokból, Ázsia egyéb országaiból pl. Afganisztánból) bár kisebb számban és ideiglenes jelleggel.

Összességében, a Magyarországon élő migránsok száma nemzetközi összehasonlításban nem magas (körülbelül az ország lakosságának 3%-a született külföldön, a tartózkodási engedéllyel itt élők száma kb. 1,5%). Ugyanakkor a migráns népesség területi eloszlása nagyon egyenlőtlen, a külföldiek jelentős része a fővárosban koncentrálódik. Míg a teljes lakosságnak 17 százaléka, a tartózkodási engedéllyel Magyarországon élő külföldiek 43 százaléka lakik Budapesten.

A magyarországi bevándorlás alapvetően gazdasági migráció, ez különösen igaz a migránsok fő koncentrációs pontjára, a fővárosra.

A migránsok néhány fontos al-csoportja Budapesten

Határon túli magyarok - a legnépesebb migráns közösség Budapesten. Tekintettel arra, hogy lényegében nem választják el nyelvi és lényeges kulturális különbségek a befogadó társadalomtól, a legtöbbjük integráltan él. Ugyanakkor az itt élő határon túli magyaroknak számos szervezete, egyesülete van, amelyek jórészt a putnami értelemben vett “bonding” kötelékeket biztosítják tagjaik számára, azaz az adott közösségen belüli kapcsolatokat.

Láthatóságuk és gazdasági tevékenységük miatt – illetve nagy számuk miatt – a kínaiak alkotják a legismertebb migráns csoportot Magyarországon. Bár sokaknak családjuk és gyermekeik is Magyarországon élnek (az első generáció amely már Magyarországon született már felnőtt), a kínaiakat szakértők “transznacionális migránsnak” tartják. A migránsok ezen típusát az asszimiláció elutasítása jellemzi (amely nem jelenti egyúttal az integráció elutasítását is), valamint nagyfokú mobilitás.

A vietnámiak gyorsan fejlődő közösség Budapesten. Más migráns csoportokkal összehasonlítva e közösségben a legnagyobb a gyermekek aránya (15 százalékuk 10 év alatti), egyelőre azonban nem rendelkeznek saját iskolával.

A szerb (montenegrói) állampolgárok között sokan magyarok. Kulturális és oktatási intézmények tekintetében speciális helyzetben vannak, mivel Magyarországon a szerbek a kisebbségi törvényben elismert kisebbségnek számítanak, az elismert kisebbségek számára pedig a törvényi keretek forrásokat és garanciákat biztosítanak nemzeti kultúrájuk fentartására. A migráns szerbek szintén ki tudják használni ezeket a lehetőségeket.

A Budapesten élő afrikaiak 43 országból érkeztek. Talán az egyes országokból érkezett csoportok kis száma illetve a velük szemben megnyilvánuló erős sztereotípiák miatt specifikus afrikai szubkultúra fejlődött ki, már a ’90-es évek kezdetétől. A migránsok által működtetett szervezetek közül az afrikaiak szervezetei a legaktívabbak, különféle tevékenységeket végeznek az emberi jogok védelmétől a sport- és kulturális szervezetekig. Összességében az afrikaiak aktív és jól látható migráns közösséget alkotnak, sokféle módon vesznek részt a főváros életében: zenei és kulturális események, ill. a főváros számos pontján vásárolhatók afrikai termékek. A csoport tagjai között sok a magyar partnerrel és gyermekével (gyermekeivel) az országban élő fiatal férfi.

A Budapesten élő perzsák általában diákok, egyetemi hallgatók. Jelentős gazdasági hatásuk van az általuk működtetett szőnyeg- és régiségkereskedések révén. Közülük többen a Baha'i’í vallás nemzetközi közösségének a tagjai.

Ami a török bevándorlókat illet, sokan nem törökök hanem kurdok. (Ugyanakkor a két csoport között jellemző feszültségek Magyarországon enyhülni látszanak.) Erős etnikai kultúrát tartanak fent (ideértve iskolát is), eközben közülük sokan napi kapcsolatban állnak a többségi társadalom tagjaival, mint “gyros” (kebab) árusok.

Míg az arabokat a többségi társadalom a nyelv és vallás miatt egységes közösségnek látja, valójában egy nagyon sokszínű, sok országból érkezett csoportról van szó. A legnagyobb létszámú csoportok Szíriából és Egyiptomból érkeztek. Sokan közülük napi kapcsolatban állnak a többségi társadalommal mint pénzváltók vagy kereskedők.

A Latin-Amerikából származó bevándorlók nem alkotnak egységes szubkultúrát, de jellemzően fenntartják nemzeti, regionális identitásukat. Ugyanakkor – sztereotip módon – a többségi társadalom mint indiánokra tekint rájuk.

A mongolok legnagyobb része fiatal, egyedülálló, a XX. kerület, Csepel valamely varrodájában dolgozó, vagy ilyen varrodát üzemeltető nő. A rendelkezésre álló információk szerint erős támogató társadalmi hálózat van közöttük.

Oroszok - a Budapesten élő oroszok társadalmi helyzete sokféle, a kiskereskedőtől a tehetős üzletemberig (a közvélekedésben a csoport imidzsét ez utóbbi csoport határozza meg). Az orosz közösség jelentős része magyar férjével Budapesten élő nő.

Forrás: Learning Cities for Migrants inclusion

Videók

2013 © ColourSchool 2013/14

Minden jog fenntartva!
info@colourschool.hu
pedagogus@colourschool.hu


1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky 36-38.

Webfejlesztés: Pont Ez
Design: Egoramedia